XXV.rész

XXV.rész

-Fiúk,kimegyek inni a konyhába,fél perc és jövök.-szóltam a többieknek.

-Rendben.-mondták,én pedig felálltam és kimentem.

Amikor vissza szerettem volna menni,akkor jött le Hannah a lépcsőn,rákvörös arccal.

-Na,mi volt?-kérdeztem hirtelen.

-Semmi érdekes-rázta meg a fejét.

 -Az igazat.-mondtam.

-Umm,hát..izé..khm...-megint elpirult,majd kibökte-Szóval.Niall megcsókolt.

Mikor ezt kimondta,rögtön a földre szegezte a tekintetét.

Én pedig egy megnyikkanni sem tudtam.

-Ez most komoly?-néztem kikerekedett
szemekkel.

Csak bólogatott.

-És Dannyvel mi le...-tettem volna fel egy újabb kérdést,de megláttam a nyakában a végtelen jeles nyakláncot.-Szép.Honnan van?Még nem láttam.

-Most kaptam Nialltől.-válaszolt.

Erre már nem mondtam semmit,csak mosolyogtam,majd visszamentünk a srácokhoz.Már Niall is ott volt,és fülig érő szájjal vigyorgott.Na itt lesz valami.

***

Éjszaka nem sokat aludtam,nem tudom miért.Már fél hatkor talpon voltam.Kimásztam az ágyból,de az egész ház csöndes volt.Valószínű hogy még mindenki alszik.

Csináltam magamnak reggelit.Bekapcsoltam a tévét,hátha találok magamnak valami értelmes műsort,így a hajnali órákban.Hát nem jártam sikerrel.Fellopóztam a szobámba a laptopomért,gondoltam netezek egy kicsit.Felléptem Facebookra.Bo. fenn volt.

Ráírtam:

Bridget Gibert 5:46

Szia Bo :)

Bo Skinner 5:47

Szia :3 Mizujs?Hogy-hogy fenn vagy ilyenkor?

Bridget Gilbert 5:50

Nem tudok aludni.És te?c:

Bo Skinner 5:52

Suliba megyek nemsokára.A szüleim hamarabb bevisznek,mert messzebb lakunk,és ma nem tudtam volna hamarabb bejönni.

Bridget Gilbert 5:54 

Bemész?:o Akkor én is bemegyek:3
Bo Skinner 5:58
Oki:3 Találkoztunk az utcátok végében.Sziaaaa:)
Bridget Gilbert 6:01
Oké:$ Szia :D
Időközben Hannah is felkelt úgyhogy  együtt mentünk.A  megbeszélt helyen találkoztunk Bo-val.Dany és David csak hétfőn jönnek,mert még mindig beteg.Szegények.

-Szép a nyakláncod Hannah.-dicsérte meg Bo Hannah nyakláncát.Hát csak nem vette le.És szerintem nem is fogja.
-Köszi.-mosolygott.

Időközben odaértünk a suliba,magunkhoz képest elég korán,és már javában zajlott az élet.Ilyenkor még nem engednek be,csak becsengőkor,így az udvaron kellett várakoznunk.
-Mindjárt félév.-dőltem neki az egyik fának.
-Úristen tényleg.-mondták egyszerre.
-És nekem még felelnem kéne földrajzból és fizikából,mert kétes vagyok.De a fizikatanár nem fogja megadni úgyse,ha szó szerint elmondok mindent.A földrajztanár szerintem megadja.De nem csak én vagyok ilyen helyzetben.Szegény David sötét angolból,és fel kéne hoznia magát minimum négyesig.De pont így félév előtt hiányozni...
A lányok nevettek.
-Figyelj Bridget.-tette a vállamra a kezét Hannah.-szerintem David az angol négyesnek úgy fog örülni,mint te a kitűnőnek.Ha nem súgnál neki folyamatosan,örülne ha meglenne a hármas.
-Igazad van.-nevettem-Na,menjünk be,becsengettek.-intettem az ajtó felé.
Első óránk kémia volt,a második pedig infó az ofővel.Második szünetben éreztem hogy rezeg a telefonom.SMS-t kaptam.De kitől?És ilyenkor.Mindenesetre megnéztem.Zayntől jött.
"Hol voltál reggel?Eléd mentem megint,de csak az uncsid volt otthon..."
Visszaírtam:
"Ma reggel hamarabb felkeltem,nem akartalak felkelteni így bementem Bo-val:D"
Rögtön jött a válasz is:
"Oké.Ma lehet átmegyek hozzátok délután,amúgy is péntek van.De úgyis találkozunk még.Xxxx"
Az infó órák mindig jól telnek,mert Mr.Petersonnak nagyon jó humora van,így mindig elsüt valami viccet,és az egész osztály röhög.

-Nem tudja valaki hogy Danny és David mikor jönnek iskolába?-kérdezte az ofő.
-Majd pénteken.-mondtam.
-Na hogy tudja!-kiabálta be Adrienne.És az egész osztály tudta miért mondta.Hannah megfordult és szúrós pillantással nézett rá,és elhallgatott.Mert mondott volna mást is...Annyira unom már ezt az egészet hogy mindenki piszkál.Tudom hogy nem lehet mindenkinek szeretnie engem,de könyörgöm,akkor hagyjanak békén,nem kell rólam tudomást venni.
Ma hála istennek csak öt óránk volt,úgyhogy egy matek és egy laza rajz után mehettünk haza.Hannah majd később jön haza,mert átmegy Danny-hez,elviszi neki a házit,és valószínűleg ott van David is.Én nem mentem vele,úgyhogy egyedül indultam el haza.
***
-Helló,van itthon valaki?-léptem be az ajtón.Semmi válasz.
Amint beléptem az előszobába,hatalmas rendetlenség tárult a szemem elé.Benéztem a nappaliba.
Zayn és Gabriel volt ott,és valamin nagyon röhögtek.
-Helló.Megtudhatnám min nevettek olyan nagyon?-néztem rájuk.
Zayn meg se tudott szólalni a röhögéstől,hanyatt feküdt a kanapén és még jobban elkezdett röhögni.
Gabriel pedig vihogva elmondta,hogy Zayn átjött,és az én drága unokatestvérem mesélt arról,hogy miket csináltam kiskoromban.Jaj ne már.
-Köszi kedves vagy.-tettem csípőre a kezem.
-De ne már,muszáj volt?-néztem rá kínosan.
-De ne már tök aranyos.-mondta Zayn,miután abbahagyta a röhögést.
-Most legszívesebben én is elmondanám hogy Gabriel mit csinált 4-5 évesen,mert ő sem volt tökéletes.De nem tartok mesedélutánt-vigyorogtam.
-Bridget én legalább aludtam,nem úgy mint te.Ja,és nem néztem állandóan meséket.
-De te fiú vagy.
-Igaz.Na,de nekem most mennem kell,másfél óra is itthon leszek.
Eszembe jutott,hogy tegnap megbeszéltük anyuval,hogy beszélünk skype-on,pontban ilyenkor.Nem akartam Zaynt elküldeni,és akkor beugrott valami.
Felmentem a laptopomért a szobámba.
-Hová mész?-kérdezte Zayn furán.
-Mindjárt jövök-szóltam vissza.
Visszamentem a laptopommal,visszaültem mellé,ő pedig átkarolt.
-Be akarlak mutatni a szüleimnek.-mondtam hirtelen.
Ő pedig ijedten pislogott rám.
-De hogy?-még mindig nem értette.
-Hát skypeon.Ha már személyesen nem találkozhattok-magyaráztam úgy,mintha teljesen természetes dolog lenne.Holott ilyen esetben egyáltalán nem az.
Anyuékkal mindennap beszélek,mindent elmondok neki,tehát Zaynről is tudnak,de még sose beszéltek,nem találkoztak,és nem látták egymást.
Bekapcsoltam a gépet,bejelentkeztem skypera,majd körülbelül 1 perc elteltével jött a hívás anyuéktól.Felvettem.
-Sziasztok!-intettem bele a kamerába.
-Szia Bridget!-köszöntek-Hogy vagy?Mizu?
-Semmi érdekes.Megkaptam földrajzból az ötöst!És jól vagyok,köszönöm.Ti?
-Hát.Megvagyunk.A húgod kicsit gondban van a továbbtanulással.-mesélték.
-Majd átküldök neki egy listát a gimikről,és majd é is beszélek vele.Én is jártam középiskolába 3 évet Magyarországon.
Anyuék még megkérdezték,hogy hogy érzem magam a suliban,a barátaimmal,hogy megy a tanulás,az osztálytársakról stb.
-Anyu,szeretnék nektek bemutatni valakit.-jelentettem ki.

Odaadtam Zaynnek a laptopot,ő pedig illedelmesen köszönt a szüleimnek.A tesóm a háttérben  majdnem sikítórohamot kapott,de hát meg is értem.
-Jó napot Mr.és Mrs.Gilbert.
-Zayn,tegezz nyugodtan.-mondta anyu,aki sose szerette,ha magázzák.
Anyuék szerencsére hamar megkedvelték Zayn-t,nagyon megszerették.Kár hogy nem találkozhatnak személyesen.Talán majd a szülinapomon...
****

Olyan 5 óra tájban Hannah is hazajött,az uncsim és Zayn is elment.Nagyon unatkoztunk,úgyhogy felhívtuk Bo-t,hogy nincs-e kedve eljönni velünk sétálni.Beleegyezett,úgyhogy 10 perc múlva a parkban találkoztunk.Jól fel kellett öltöznünk,mert hát csak tél van.

Bementünk a Starbucks-ba,kértünk három pohár kávét mert már 20 perc sétától a hidegben,rendesen átfáztunk.Jól esett egy pohár kávé.Beszélgettünk,és nagy nevetések közepette megszólalt Hannah telefonja.

-Szia Louis-köszönt.-valami gond van?

-Nem hallottunk hogy mit válaszol,csak annyit láttunk,hogy Hannah arcáról lefagyott a mosoly,letette a telefont,és csak bámult maga elé..Mi pedig nem értettük,hogy mi van,íy vártunk arra,hogy elmondja,hogy mi történt...

~Brigóóó

 Nagyon sajnálom,hogy ennyit kellett rá várni,de nem volta olyan állapotban,hogy írjak.Így egy elég hosszú résszel jöttem.:)

4 komi után új.:)